Az endocrin orbitopathia (EOP) egy pajzsmirigy megbetegedésekhez társuló szemészeti kórkép, mely a külső szemizmok, a szem mögötti zsíros kötőszövet és a látóideg károsodását okozhatja.

 Mik az endocrin orbitopathia tünetei?

 A szemek és szemhéjak vörössége, duzzanata, szemgolyó mögött fellépő nyomó jellegű fájdalom, kettős látás, a szemgolyó előredülledése (exophthalmus) és az esetleges látásromlás együttes jelenléte endocrin orbitopathiára utalhat.

 A betegség legtöbbször pajzsmirigy túlműködéshez társul, melyre idegesség, szapora szívdobogásérzés, kézremegés, alvási nehézség, izomgyengeség (különösen a felkarban és a combon) illetve jó étvágy melletti gyors fogyás utalhat. Ritka esetekben a pajzsmirigy alulműködése is okozhat endocrin orbitopathiát, mely esetén az előbbiekkel éppen ellenkező tüneteket tapasztalunk. A pajzsmirigy működésének ellenőrzése laborvizsgálatokkal, a pajzsmirigyhormon szintek (TSH, thyroxin (T4, T3)) mérésével történik, melyet háziorvos illetve belgyógyász szakorvos végez el.

 Mi okozhat endocrin orbitopathiát?

 A betegséget az immunrendszer egy speciális károsodása okozza, mely során az immunrendszerünk tévesen a saját sejtjeit támadja meg steril gyulladást okozva, melyet autoimmun gyulladásnak nevezünk. Az autoimmun gyulladások oka nem teljesen ismert. Örökletes tényezők és környezeti hatások egyaránt közrejátszhatnak a betegség kialakulásában.

 Hogyan állapítható meg az endocrin orbitopathia?

 A belgyógyászati kivizsgálás során igazolt pajzsmirigy működési rendellenesség és a szemészeti kivizsgálás során megállapított szemészeti eltérések együttes jelenléte erősíthetik meg az endocrin orbitopathia diagnózisát.

 Milyen kezelés szükséges az endocrin orbitopathiás betegek számára?

 Pajzsmirigy működési zavarának belgyógyászati, radiológiai, esetleges sebészeti kezelését itt nem részletezzük.

A szemészeti kezelés célja a tünetek enyhítése, a szem funkcióinak a megőrzése, valamint a későbbi esztétikai célú, illetve látásromlás esetén a szemgödör tehermentesítését szolgáló műtétek elvégzése.

Hippel angiomák

Az ideghártya/látóhártya (retina) angiomái egy ritka, örökletes daganatos megbetegedés, a von Hippel-Lindau (VHL) szindróma leggyakoribb és legkorábban manifesztálódó formái. E kórkép jellemzője, hogy abnormálisan növekvő erek jelennek meg a szervezet különböző részein, elsősorban a dúsan erezett szervekben. A tág kapillárisok érgomolyokat képeznek, melyeket az ideghártyában angiomáknak nevezünk. Ezen angiomák általában az ideghártya perifériáján helyezkednek el. Amennyiben kisméretűek, tüneteket nem okoznak. Amint azonban a méretük nő, a fokozottan áteresztő kapillárisok miatt az ideghártyában és az alatt folyadék gyülemlik fel és a látás romlik. Ismétlődő üvegtesti vérzések alakulhatnak ki, majd az üvegtesti kötegek ideghártyaleválást eredményeznek.

A látásromlás figyelmeztető tünetek jelentkezése nélkül és fájdalommentesen lép fel. A fényérzés nélküli szem végül másodlagos zöldhályog miatt fájdalmassá válik, vagy zsugorodni kezd. Amennyiben az angiomák már valamilyen módon felfedezhetők, kezelésük indokolt. A terápiás beavatkozás célja az angiomák korai stádiumban történő elhegesítése és a látóélesség, valamint a szem funkcióinak a megőrzése.

Kezelésük történhet különböző lézerekkel, fagyasztásos eljárással, illetve kontakt b-irradiációval.

Alapító és elnökségi tagja vagyok a Magyar von Hippel-Lindau társaságnak. Részt veszek a Hippel-Lindau szindrómás betegek és családtagjaik klinikai és genetikai szűrővizsgálatának magyarországi megszervezésében.

Szemgödri betegségek

A szemgödri (orbita) betegségeket a szem helyzetváltozása, a szemgolyó előredülledése (exophthalmus), szemmozgászavar, szemhéjduzzanat, a kötőhártya vérbősége, vizenyős duzzanata és sokszor helyi fájdalom jellemzi. A szemgolyónak a néhány nap alatt kialakuló fájdalmas előredülledése gyulladásos megbetegedésre vagy rosszindulatú szemgödri daganatra jellemző, míg a hónapok, évek alatt fájdalmatlanul kialakuló exophthalmus hátterében többnyire jóindulatú orbita daganat áll.

            A szemgödörben gyulladásos megbetegedések, daganatok, ér eredetű eltérések, fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő. A felsorolás egyben gyakorisági sorrendet is tükröz. A leggyakoribbak a gyulladásos megbetegedések, közülük felnőttkorban az endocrin orbitopathia, gyermekkorban a rostasejtek gyulladása (cellulitis).

            A szemgödör csontos falait és lágyrészeit sérülés is érheti. A következmények a sérülés jellegétől és helyétől függenek.